Vizuális utazás a művészettörténet idővonalán keresztül: Hogyan kezdődik a történet
A művészettörténet egy nagy és bonyolult terület, amely sok időt és helyet lefed. A művészettörténeti idővonal elkészítése rendkívül hasznos lehet annak megértésében, hogyan változott a művészet az évek során. Megtekintheti, hogyan kapcsolódik a művészet a történelem során, ha a fontos eseményeket, stílusokat és művészeket sorrendbe állítja a legrégebbitől a legújabbig. Könnyebbé teszi a részletek kiválogatását, a minták kiszűrését és annak ellenőrzését, hogy a művészeti korszakok kapcsolódnak-e egymáshoz. Ez az áttekintés megmutatja a művészettörténeti idővonal MindOnMap segítségével. Kezdjük ezzel a művészettörténeti kalanddal, és nézzük meg, hogyan segíthet a MindOnMap egy érdekes és tényekkel teli idővonal létrehozásában.
- 1. rész. Művészettörténeti idővonal
- 2. rész. Legjobb művészettörténeti idővonal-készítő
- 3. rész. GYIK a Művészettörténet idővonaláról
1. rész. Művészettörténeti idővonal
A művészeti mozgalmak idővonala egy nagy és bonyolult terület, amely több száz évet és a világ különböző részeit fedi le. A vizuális idővonal elkészítése rendkívül hasznos lehet annak megértésében, hogy a művészet hogyan változott az idők során. A fontos pillanatok, stílusok és művészek sorrendbe állításával a legrégebbitől a legújabbig láthatja, hogyan kapcsolódik a művészet a történelem során. Ez az áttekintés a művészeti korszakok idővonalának történetét tekinti át.
Művészetkor idővonala
Őskori művészet (i.e. 40 000–4 000)
Barlangfestmények: Az első általunk ismert művészet, mint például a franciaországi Lascaux-ban, állatokat és embereket mutatott be.
A petroglifák és a megalitok sziklafaragványok olyan helyeken, mint a Stonehenge. Vallási és rituális okokból.
Ókori művészet (i.e. 4000 – i.e. 400)
Egyiptomi művészet: Minden arról, hogy mi történik halálunk után, olyan klassz dolgokkal, mint a sírképek, hieroglifák és hatalmas szobrok, mint a Szfinx.
Mezopotámiai művészet: Cikgurátokat, hengerpecséteket és bonyolult faragványokat mutatott be. Sok istenben hittek.
Görög és római művészet Valóságban tartotta, és az emberekre összpontosított, jelentős fejlesztésekkel a szobrok, kerámiák és az épületek terén, mint például a Parthenon és a Colosseum.
Középkori művészet (i.sz. 400-1400)
Olasz reneszánsz: Ez a mozgalom a régi iskolai témák visszatérését váltotta ki, mint például a művészet perspektívája és az emberi test összeállításának megismerése. A mozgalom nagy nevei Leonardo da Vinci, Michelangelo és Raphael.
Északi reneszánsz: Arra koncentrált, hogy a festményeket olajfestékekkel szuperrealisztikusnak tegyék, olyan művészekkel, mint Jan van Eyck és Albrecht Dürer.
A manierizmus, amely később a reneszánszban jelent meg, kinyújtott formáiról, túlzott pózairól és bonyolult elrendezéseiről ismert.
Barokk művészet (i. e. 1600-1750)
Érzelmi erő: A barokk művészet arról híres, hogy rendkívül érzelmes és nagyszerű, valamint arról, hogy játszik a fénnyel és a sötétséggel (chiaroscuro). Az olyan művészek, mint Caravaggio, Rembrandt és Bernini nagyszerű példái ennek a stílusnak.
Divatos épületek: A barokk épületek díszesek, nagy lépcsőkkel, díszes mennyezeti festményekkel és sok aranylevéllel.
Rokokó művészet (i.e. 1700-1770)
Szép és divatos: A rokokó művészet egyszerűbb, szórakoztató és felkapottabb, mint a barokk művészet. Lágy pasztell színek, egyenetlen minták, valamint a szerelem és a természet a fő téma. Híres rokokó művészek François Boucher és Jean-Honoré Fragonard.
Neoklasszicizmus (i. e. 1750-1850)
Visszatérve a régi iskola ötleteihez: A régi romok megtalálása után a neoklasszicizmus az egyszerű és kiegyensúlyozott dolgokra, valamint a régi történetekből és történelemből származó témákra összpontosított. Jacques-Louis David és Antonio Canova nagy nevek voltak ebben a mozgalomban.
Romantika (i. e. 1800-1850)
A romantika arról szólt, hogy önmagad legyél, mélyen érezd magad, és szeresd a természet szépségét. Gyakran intenzív és egyedi jeleneteket mutatott be. Híres művészek, például Caspar David Friedrich és Francisco Goya nagy szerepet játszottak ebben.
Realizmus (1848-1900)
Normál élet bemutatása: A realizmus elfordult a divatos, álmodozó dolgoktól, és ehelyett a valós élet pillanatait akarta valósághűen és pontosan olyannak mutatni, amilyenek azok. Az olyan művészek, mint Gustave Courbet és Jean-François Millet, odafigyeltek a hétköznapi emberek mindennapi életére.
Impresszionizmus (1860-1886)
Fény és színek: Az impresszionisták célja, hogy megmutassák, milyen érzés a fény és a levegő, általában a szabadban festettek. Claude Monet, Pierre-Auguste Renoir és Edgar Degas voltak a főszereplők, gyors ecsetvonásokkal és élénk színekkel.
Posztimpresszionizmus (1886-1905)
Túllépve az impresszionizmuson: Az olyan művészek, mint Vincent van Gogh, Paul Cézanne és Georges Seurat az impresszionizmusra építettek azáltal, hogy nagyobb figyelmet fordítottak a szerkezetre, a formára és arra, hogy milyen érzést keltettek művészetükben, ami a festészet elvontabb módjához vezetett.
Modern művészet (1900-1970)
Kubizmus: A Pablo Picasso és Georges Braque által elindított kubizmus az objektumokat egyszerű formákra bontotta, és különböző nézeteket mutatott egy képen.
Futurizmus: Mindent a gyors akciókról, a technológiáról és a mozgó jelenetekről, általában a városi életről.
Szürrealizmus: A rejtett elmére és az álmodozó képekre összpontosított. Salvador Dalí és René Magritte híres példák.
Absztrakt expresszionizmus: A második világháború után született Amerikában, szabadon folyó, absztrakt formáiról és a művész érzéseire való összpontosításáról ismert. Jackson Pollock és Mark Rothko jól ismert művészek ebben a stílusban.
Kortárs művészet (1970 - napjaink)
Változatos és az egész világon: A modern művészet számos stílust és művészeti módot lefed, az ötletektől és élő show-któl a digitális és nagyszabású művészetig. Megmutatja, mi történik most, kik az emberek, és a világ minden tájáról érkező nézeteket.
Digitális művészet: A technológiának köszönhetően a digitális művészet egyre terjed, és olyan új dolgokat használ, mint a videók, animációk és a virtuális valóság.
A művészettörténeti festmények idővonala olyan, mint egy utazás az emberek által készített klassz dolgokon, bemutatva, hogy kultúrájuk, hitük és politikájuk hogyan befolyásolta művészetüket. A régi barlangrajzoktól a mai digitális művészetig minden korszak és stílus megmutatja, hogyan változott a művészet, és hogyan próbálták az emberek értelmezni a világot. Az idővonal világosabbá tételéhez próbálkozzon a idővonal készítő.
2. rész. Legjobb művészettörténeti idővonal-készítő
Szeretnél megismerni a művészet történetét? Képzeljen el egy eszközt, amely segít rendezni, látni és megosztani az összes klassz művészeti mozgalmat és híres művet. Ez az, amit MindOnMap arról szól. A MindOnMap egy praktikus eszköz fantasztikus és részletes művészettörténeti idővonalak létrehozásához. Könnyen használható, és tele van funkciókkal, így könnyű megmutatni, hogyan változott a művészet.
Biztonságos letöltés
Biztonságos letöltés
A MindOnMap használata művészettörténeti idővonalakhoz
• A művészet változásainak bemutatása: rendezze el a fontos pillanatokat, stílusokat és művészeket a legrégebbitől a legújabbig.
• Nézze meg, hogyan kapcsolódnak össze a különböző művészeti korszakok és stílusok.
• Nézze meg, hogy a különböző művészeti stílusok mennyire hasonlítanak egymásra.
• Használjon idővonalakat, hogy segítse a tanulókat a művészettörténet megismerésében.
• Készítsen idővonalakat szórakozásból vagy a művészetről való többet megtudni.
• Amint látja, a MindOnMap nagyszerű eszköz az idővonal létrehozásához. Nem számít, hogy akarod hozzon létre egy világtörténelmi idővonalat, egy egyszerű művészettörténeti idővonal, vagy csak tanulmányi tervet szeretne készíteni, ez lehet a legjobb választás.
3. rész. GYIK a Művészettörténet idővonaláról
Mi a művészettörténet három korszaka?
Középkori időszak (i. e. 500-1400): Ebben a korszakban, a Római Birodalom bukása után, a művészetet erősen befolyásolta a vallás, szimbólumokat és stilizált stílusokat használva. Reneszánsz időszak (1400-1600): Az ókori művészet iránti megújult érdeklődés időszaka, amely a realista, emberközpontú és perspektíva-alapú művészetre összpontosít, időtlen alkotásokat hozva létre. Modern és kortárs korszak (1800-tól napjainkig): Ez a széles tartomány különféle művészeti stílusokat foglal magában, mint például az impresszionizmus, a kubizmus, a szürrealizmus, az absztrakt expresszionizmus és a pop art, amelyek innovációjukról, változatosságukról és a hagyományos szabályok megszegéséről ismertek.
Mikor kezdődött a művészet története?
A művészettörténet a történelem előtti időkben, ie 40 000 körül kezdődött, a korai emberek legkorábbi műalkotásaival. Ez a paleolit korszakként ismert korszak barlangfestményeket, faragványokat és természetes anyagokból, például kőből és csontból készült, rituális vagy vallási okokból készült szobrokat tartalmazott. Ahogy a társadalmak fejlődtek, a művészet összetettebbé és változatosabbá vált, ami a mai gazdag művészettörténet alapját képezte.
Ki volt a világ első művésze?
Nehéz megtalálni az első művészt, mert a művészet jóval azelőtt kezdődött, hogy feljegyzéseket írtunk volna. Az első általunk ismert művészet az ókori emberektől származik, akik barlangfestményeket és faragványokat készítettek. A legismertebbek a franciaországi Lascaux barlangfestmények, amelyek körülbelül 17 000 éves múltra tekintenek vissza. Ezek a korai művészek természetes színeket használtak állatok és szimbólumok festésére, bemutatva a művészet kezdetét az emberiség történetében. Nem tudjuk, kik voltak ezek a művészek, de művészetük fontos a művészet kezdetének megértéséhez.
Következtetés
Az művészeti mozgalmak idővonala bemutatja, hogyan fejlődött a művészet a társadalmakkal, kultúrákkal és eszmékkel az évezredek során. A barlangfestményektől a modern művészetekig mindent lefed, új stílusokat és ötleteket mutat be, amelyek hatással voltak a művészetre. Ahogy haladsz az idővonalon, láthatod, hogy a művészet hogyan változott és milyen hatással volt a kultúrára, a kommunikációra és az emberi életre. Nem csak a művészetről szól, hanem tükrözi az emberiség történelmét és változásait is.
Készítse el gondolattérképét, ahogy tetszik